10 érdekes tény a futásról!
10 érdekes tény a futásról!
Futás közben izomzatunk 70 százalékát megdolgoztatjuk. A futás a legegyszerűbb mozgásformák egyike, melynek segítségével fittek maradhatunk és ezen kívül még számos más pozitív hatása is van. Cikkünkből kiderül, melyek ezek.
Tudományos kutatásokat folytattak annak érdekében, hogy kiderítsék igazak vagy hamisak-e egyes futással kapcsolatban köztudatban keringő feltevések. Ennek eredményeként kiderült például az, hogy a futók valóban frissebbek szellemileg, valamint, hogy a futás nem csak a lábakat, de a hátat is erősíti. Sajnos azonban nem csak pozitív hatásokra derült fény, beigazolódott az is, hogy ha valaki túlsúlyosan fut, megterheli az ízületeit, illetve azt is megállapították, hogy a futó sportolók szíve nem terhelhetőbb, mint másoké.
Mi lehet ennek az oka? A futók agyának vérellátása jobb, így jobban tudnak koncentrálni. A rendszeres testmozgás az agyat is edzi, javítja a koordinációs képességet. Az Ulmi Egyetem kutatói bebizonyították, hogy mindez igaz, többek között pszichológiai tesztekkel és az agy elektromos aktivitásának mérésével 100 tesztszemély 17 hetes edzésprogramja során.
A Chicagoi Loyola Egyetemen korábban már tudományosan is igazolták, hogy a túlsúlyosak nem tudnak megszabadulni fölösleges kilóiktól, ha csak sportolnak, de nem diétáznak. Most azt is bebizonyították, hogy csupán diétával sport nélkül sem érhető el fogyás. A sport csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, erősíti az izmokat és a csontokat, és jót tesz a léleknek is.
A rendszeres sport jelentős szerepet játszik a daganatos betegségek megelőzésében. Amerikai kutatók igazolták, hogy a fizikai aktivitás nők esetében csökkenti a mellrák kockázatát. A National Cancer Institute vizsgálatai szerint azoknál a nőknél, akik rendszeresen sportolnak és naponta legalább hét órát alszanak, mindenféle daganatos betegség kockázata csökken. Az alváshiány csökkenti az edzés védő hatását!
A futás, kocogás pozitív hatása idős korban is megmutatkozik. A mérsékelt tempójú, nem megerőltető testedzés segít megőrizni a testi és szellemi frissességet.
A kávé doppingszer. Akár futókról, akár másokról van szó, ha fáradtnak érzik magukat, az emberek hajlamosak rá, hogy kávéval próbálják meg ébren tartani magukat. Ez azonban nem jó megoldás, mivel sport közben a szív nagyobb munkát végez, több vért pumpál, ehhez pedig elegendő oxigénre van szüksége. A koffein megakadályozza, hogy ebben a megerőltető szituációban megfelelő mennyiségű vér áramoljon át a szíven. Ezt igazolják svájci kutatók vizsgálatai, akik azt is kimutatták, hogy koffeintabletta bevétele után normál körülmények között egy-ötödével kevesebb vér áramlik át a szíven, magaslati levegőn pedig 39 százalékkal kevesebb. A koffein nem jó megoldás! Még ha ideiglenesen éberebbnek is érzi magát tőle, ez a hatás hamar elmúlik, viszont a teljesítmény romlik. A meglévő szívbetegségek esetén a kávé- és kólafogyasztás sport előtt életveszélyes kockázatokkal is járhat!
Néhány futballedző meccs előtt megtiltja a játékosoknak, hogy nemi életet éljenek, attól tartva, hogy különben romlik majd a teljesítményük. Az Oxfordi Egyetem felmérése szerint azonban e téren különbséget kell tenni férfiak és nők között. Azok a kísérletben résztvevő maratoni futó nők, akik a verseny előtti napon szexuálisan aktívak voltak, átlagosan 5 perccel jobb időt futottak, mint társaik. Frank Sommer, a Kölni Egyetemi Klinika munkatársa azonban óvatosságra int. Az előző napi nemi együttlét a férfiak teljesítményét valamelyest visszaveti, különösen igaz ez azokra, akiknek rövid idő alatt kell nagy teljesítményt nyújtaniuk, így például a rövidtávfutókra.
A sport jót tesz a csontoknak is, ám nem mindegy, milyen sport. A futás jobban megterheli a csontokat, mint a kerékpározás, vagyis jobban erősíti is őket. A szakértők azt javasolják azoknak, kik olyan sportot űznek, amely kíméli a csontokat, hogy kiegészítésként erősítő gyakorlatokat is végezzenek. Megállapították, hogy nőknél heti háromszori edzés hat hónapon át három százalékkal növelte a csontsűrűséget.
A sportoló szívének rengeteg vért kell pumpálnia, ehhez pedig elegendő oxigénre van szükség. Esseni kardiológusok vizsgáltak 50 és 72 év közötti maratoni futókat. Azt tapasztalták, hogy esetükben éppolyan gyakori az érelmeszesedés (arteriosclerosis), mint a kitartó sportokat nem űző tesztszemélyeknél. 42 km-t lefutni, nem csupán mentális kihívást jelent, próbatétel a szív és az ízületek számára is. Közben olyan anyagok keletkezhetnek, amelyek károsítják az ereket és gyulladásos folyamatok is kialakulnak. Az izmokban tejsav keletkezik, gyengül az immunrendszer, és a szervezet kevésbé lesz ellenálló a gyulladásokkal szemben. Arra is vannak bizonyítékok, hogy a nagyon hosszú távú futás árt a szívizomnak, a futók 12 százalékának vannak ilyen problémái.
A Bostoni Orvosi Egyetem tudósai azt vizsgálták, hogy vajon igaz-e az az állítás, miszerint minden plusz kiló óriási megterhelést jelent a futó ízületeinek. Az eredmények szerint nem ilyen egyértelmű a dolog, ugyanis a normál testsúlyúak és túlsúlyosak térdízületéről az 1993-ban és ’94-ben készült röntgenfelvételeket összevetve a 10 évvel később készítettekkel, azt tapasztalták, hogy a túlsúlyosaknál gyakrabban fordult ugyan elő ízületi porckopás (artrózis), de nem gyakrabban, mint azoknál a túlsúlyosaknál, akik nem futottak, ráadásul a futóknak megvan az az előnyük velük szemben, hogy túlsúlyuk ellenére fittebbnek érezhetik magukat.
A futók ritkábban szenvednek hát- és ízületi fájdalmaktól, mint a lakosság többi része, a futás ugyanis nem csupán a lábizmokat, hanem a hát-, a has- és a törzsizmokat is igénybe veszi, erősíti.